Ami boldoggá tesz - Műköröm készítés - Műköröm cikkek - Divat és trendek

Műköröm Webáruház Ügyfélszolgálat: 9-17
52/320-046
Ingyenes szállítás 10.000 Ft vásárlás felett
Főoldal » Blog » Ami boldoggá tesz
Rólunk mondták
2016.10.25. - kovacsdorka10
Remélem jó lesz leoldó folyadékot nem vettem meg hozzá.Azt hittem benne van a csomagban,
2016.04.11. - Bastila
A mérete impozáns és tényleg sok hely van benne, ami pozitívum. Viszont sajnos minőségileg nem megfelelő. A szegélyek csak minimálisan tartják össze az oldalakat és amikor felemelem, a felső vékony farostlemez lap meghajlik és kijön az éltartók közül, pedig nincs is megpakolva. Folyamatosan attól rettegek, hogy szállítás közben leszakad az alja.
2015.09.08. - Adél+Alíz
Nekem túl gyorsan száradó,de lehet én voltam ügyetlen,tehát biztos jó
2015.06.22. - Adrienn24
Hatékony, finom illata kellemessé teszi használatát, könnyen kezelhető.
2015.04.14. - alinaműköröm
Tokeletes jol terulo konnyen hasznalhato anyag, melegben kivalo valasztas..............
Műköröm Alapanyagok és Kellékek Katalógusa a Diamond Nailstől
Körömdíszítő klub
Legújabb kép
Super slim gel nails
Kategória:
Készítette:
Ország:
Románia
Legjobb kép
Super slim gel nails
Kategória:
Készítette:
Ország:
Szlovákia

Ami boldoggá tesz

Először is leszögezném, hogy ez a kis szösszenet nem technikai bravúrokról, vagy tapasztalatokról fog szólni. Más aspektusból közelíti meg a „műkörmözést”, mint hivatást. Ki kell térnem arra, hogy jómagam művészként ténykedem, grafikusként és képregény rajzolóként.
Nem kevés áldozatott, elhivatottságot és alázatot követelt és még követel máig is az, hogy ezekkel a dolgokkal foglalkozhassam, kereshessem a kenyerem. És tudom mi az a kreativitás és önkifejezés. Sokan sokáig keresik miben teljesedhetnének ki, az alkotás pedig erre az egyik legkülönlegesebb eszköz, főleg, ha az ember jó is benne, és amit csinál azt meg is becsülik, megfizetik.

Nem tekintek másként mondjuk a cukrászokra, séfekre, fodrászokra, sminkesekre, vagy azokra, akik műkörömmel foglalkoznak, mert ezeknek a szakmáknak is megvannak azok a régiói, amik megadják azt az örömet, erőt és energiát, ami az önkifejezéshez és a kiteljesedéshez kellenek.

Édesanyám már több mint 10 éve ugyan azon a helyen dolgozik, elég egyhangú és monoton munkát végezve. Eredeti szakmáját tekintve férfi és női ruha készítő, de ugye tudjuk az embert milyen messzire sodorhatja a szél onnan, ahol régen válaszút elé kényszerült. Mindig örömmel hallgatom azokat a történeteit, amik a régi suliról szólnak, arról, hogy mennyire szeretett tervezni, varrni, és hogy kapta meg elsőként a vizsgamunkájára a kitűnőt. Engem is szeretett saját maga készített kis ruhácskákba öltöztetni, szép kis fodros, masnis hercegnős mindenfélékbe. Az alkotás öröme még olyan messziről, több mint két évtized távlatából is ott csillog a szemében.

Ez a fajta öröm kivételes hajtóerő. Tudom, hiszen mikor kész vagyok egy képregény oldallal, és érzem, hogy ez most nagyon jól sikerült olyan leszek, mint egy tűzijáték. Ez az érzés az élet sok nehézségén átsegített már és tartotta bennem a lelket. Ebben akarok kiteljesedni, ebből akarok megélni, és segíteni azoknak, akik fontosak nekem. Keményen dolgoztam, így újra művészeti suliba kerültem. Emellett szerencsés is voltam, remek állást szereztem a suli mellett, szakmába vágót. Minden összejött, és nem kellett többé a csóró kollégisták életét élni. Ez egészen rövid idő alatt zajlott le, egy év talán, és alig vártam már a Karácsonyt. Imádok ajándékozni.

Anyum néha-néha elmesélte, mikor nagy ritkán hazajutottam, hogy "Ó, megint megnézte a műkörmös tanfolyamot, de most még drága neki. Bár abban benne is vannak az eszközök." A pénz csak az egyik dolog, egy kisgyerek mellett nem olyan könnyű elszabadulni bárhova is. Örültem, hogy valami olyanba szeretne belevágni, ami színesebb és több lehetőséget rejt, mint egy gyári munka. De azt is tudom, láttam már párszor, hogy a felnőttek vágyai, hogy sikkadnak el a család fenntartása mellett a sok-sok apróság közepette, amire mind-mind oda kell figyeljenek. Gondoltam elejét veszem ennek, és nem engedem elfelejteni ezt az álmot.

Végre közelbe került a Karácsony. Sokat keresgéltem, tétováztam, és kérdeztem ki minden ismerősöm, akin akár egyszer is láttam szép körmöket, vagy tudtam, hogy régóta evvel foglalkozik.

Egy ilyen kedves hölgy ajánlotta a Diamond Nails oldalát, mondván mindig onnan rendel, remekek dolgokat árulnak. Ez után jött az izgalmas rész, kiválasztani mi is kéne. Gondoltam összeválogatom a tanácsolt eszközöket, meg még a nekem tetsző csiribiri szép díszítéseket, de eközben belebotlottam az akkurátusan összekészített induló készletekbe. Kész, tiszta sor, minden ott van, csak meg kell rendelni. Itt egy kis vacillálás következet, mekkora is lenne az ideális.

A célom végső soron az volt, hogy Anyum el tudjon kezdeni gyakorolni, és mindig szem előtt legyen az, mit is szeretne csinálni. Szóval ment egy darabig a huzavona, a karácsonyi büdzsé újra átszámolása. Végül a közepes zselés induló készletet sikerült megrendelni, zökkenőmentesen. Kicsit féltem a webes vásárlástól, és attól, hogy futárral hozzák ki a csomagot, nem én veszem át valahol, de időben hívtak, viszonylag időben meg is érkeztek, szóval minden flottul ment. Persze rögtön kibontottam és mindent végigcsodáltam. Alig vártam a Szentestét.

Anyum nagyon édes volt, miközben bontogatta a csomagját. Persze jól teletömködtem mindenféle plusz papírral csak, hogy meglegyen az érzés. Bontogatja-bontogatja, közben az arcán minden átfut: Mi ez? Ez műkörömhöz kell. De nem, az túl drága. De minek kapok piperés dolgokat, mikor azokat úgy is megrendelem magamnak? – nagyjából ez játszódott le benne, mesélte később. Aztán előkerültek azok a dolgok is, amik már egyértelművé tették, mit is az ajándék. Éppen nem sírta el magát, bár bevallom kicsit szeretet-szadista módon örömkönnyekre vágytam. Persze így is nagyon édes volt.

Természetesen rajtam kellett először letesztelnie a termékeket, és a kézügyességét. Mindkettő rendben volt. Fáradtság és betegség sem szabhatott gátat az alkotásnak. Elsőre, mert most dolgozott először ilyen professzionális eszközökkel, nagyon ügyes volt, így bízom benne, hogy egy újabb lelkes és tehetséges híve akadt ennek a szép szakmának.


Az alkotás mindenek felett!
DN - Süli Andrea